Az idén 2,2 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, a mozgásteret azonban szűkíti, hogy a világ nagy központi bankjaitól a dezinfláció lassulása miatt egyre óvatosabb kamatpolitika várható - áll a CIB Bank friss gazdasági előrejelzésében.
A német kiskereskedelmi forgalom a vártnál nagyobb mértékben emelkedett márciusban, ami a fogyasztás élénkülésére utal több havi visszaesés után.
A japán piacnak legalább “ötven árnyalata” van, ahogyan arról már a Concorde márciusi podcastjában Móró Tamással is beszélgettünk. Párat ezek közül rendszeresen is érdemes figyelni, mivel meghatározzák a japán index teljesítményét. Most csupán a számunkra legfontosabb négyről írunk: a makrogazdaságról, a tőkepiac szerkezetének változásáról, a részvénypiaci pozicionáltságról és a tőzsde reformjáról. Az első három rövid távon hat, az utolsó inkább középtávon fontos.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek. Elemzők szerint a következő hónapok bérmegállapodásai azonban sokkal alacsonyabb növekedést jelezhetnek, mint a mostaniak.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek.
A szolgáltatások inflációja messze meghaladja az inflációs célt, a jelenség hátterében pedig legalább részben az a "rossz szokás" áll, hogy a szolgáltató szektor szereplői az előző évi átlagos infláció alapján áraznak. Magyarországon két körben is újra emelkedésnek indulhat az infláció, és az éves árváltozás mozgása hatással lehet az inflációs várakozásokra is – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az elemző szerint nagy inflációs kilengésekre kell számítani a jövőben.
Az infláció Európában és Amerikában is visszaerősödhet, és nagyon nagy valószínűséggel emelkedni fog a következő hónapokban Magyarországon is, a kérdés az emelkedés mértéke. A jelenlegi hazai bérdinamika nincs összhangban a termelékenység-növekedéssel, ebben a helyzetben pedig a jelentős reálbér-emelkedésnek két következménye szokott lenni: vagy a munkanélküliség emelkedik meg, vagy az infláció pattan fel újra – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője. Ha – ahogy arra sok jel utal - a vállalatok bíznak a gazdasági kilátások javulásában, és emiatt nem építenek le, akkor reális veszélye van az inflációs várakozások beragadásának.
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
Megjelent a Kopint-Tárki konjunktúrakutató friss előrejelzése, amely kifejezetten dinamikus bérnövekedéssel számol. A kutatócég szerint majdnem olyan gyors lehet a reálbérek növekedése (a vártnál sokkal gyorsabb bérdinamika miatt) idén, mint amekkora nominális béremelkedésre számított korábban a piac.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfő adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy miért csökken a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, ha a reálbérek emelkednek és az emelt minimálbért, illetve garantált bérminimumot is megkapták már az érintettek a januári utalással. Vendégünk volt Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza. A második részben a forint árfolyama volt a téma, az ugyanis az elmúlt időszakban erősödött, de a 390 forintos euróárfolyamot nem tudta átvinni. Hogy milyen technikai szintek állhatnak a forint útjában arról Kaszab Balázst, a Portfolio részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Februárban a vártnál nagyobbat esett a kiskereskedelem volumene, mint azt várni lehetett, ezzel már több hónapja tart a gyengélkedés.
Februárban a negyedik egymást követő hónapban csökkent a kiskereskedelmi forgalom Németországban, ez alapján pedig nem látszik, hogy miképp állhat idén fogyasztás-vezérelt növekedési pályára Európa legnagyobb gazdasága. Az ING elemzője szerint a reálbér-emelkedés mellett a nyári foci EB-ben bízhatnak a németek, de ennek hatása a gazdasági növekedésre kérdéses.
Tombol az optimizmus a piacokon, az általános konszenzus szerint az amerikai gazdaság megbirkózik a magasabb kamatokkal. A recessziós veszélyről már senki sem beszél, problémát inkább talán csak a magasabb infláció jelenthet. A tavalyi év utólag túlzottnak mondható félelmei után azonban lehet, hogy az inga most a másik irányba lendül ki. Ilyen helyzetben érdemes lehet az alternatív szcenáriókkal is foglalkozni. Az amerikai munkaerőpiacon vannak jelek, amik azt sejtetik, hogy az általános konszenzussal szemben a magas kamatok mégis fájhatnak a gazdaságnak.
A japán gazdaság elkerülte a technikai recessziót az október-decemberi időszakban, amikor évesített negyedéves szinten 0,4%-os növekedést ért el, bár ez elmarad a közgazdászok által várt 1,1%-os növekedéstől, ami aggodalmakat vet fel a gazdasági fellendülés lassúságával kapcsolatban.
Sorjáznak a negatív hatások, amelyek egyre jobban veszélyeztetik a magyar gazdaságot, ezért lefelé módosította 2024-es növekedési várakozását az ING a friss előrejelzésében. Úgy látják, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése megtorpanhat, a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott emelkedése negatívan hathat a reálbérekre is, míg az ipari termelésnél látható elhúzódó problémák, valamint az export visszaesése sem kedvez a magyar gazdaságnak. A forint további gyengülésére, valamint az infláció visszatérésére is számítanak az elemzők.
Nagy vitát váltott ki közgazdász berkekben Nagy Márton elképzelése a magasnyomású gazdaság kialakításáról. Engedtessék meg, hogy kívülálló létemre – de mint a gazdasággal szorosan összefüggő terület, a közoktatás reformjával foglalkozó személy – én is bekapcsolódjak ebbe. A vita tárgya, hogy a magasnyomású gazdaság megteremtése biztosíthatja-e azt a mértékű növekedést, amely által elérhető életszínvonalunk felzárkózása az Európai Unió átlagához, vagy – ahogy a merészebbek remélik – a legfejlettebb országok életszínvonalához. Röviden fogalmazva: az csodaszámba menne, különösen az utóbbi.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.